Péter Forgács filmek és sorozatok

1978 óta Forgács több mint harminc filmet és installációt készített, a legismertebb a Privát Magyarország díjnyertes sorozata, amely 1930-as, 40-es és 50-es években – amatőrök által – készített filmeken alapul. A filmek hétköznapi életeket dokumentálnak, melyeket hamarosan felforgat a filmen kívül zajló, rendkívüli történelmi trauma. 1971-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahonnan még ugyanabban az évben eltávolították. 1978-tól 1993-ig a Balázs Béla Stúdióban dolgozott. 1978 és 1986 között a 180-as Csoport (kortárs zenei csoport) munkájában vett részt. Az 1983-ban alapított Privát Fotó és Film Archívum vezetője. Nemzetközi debütálása a Bartos család-dal (1988) történt, amely elnyerte a hágai World Wide Video Festival nagydíját. Azóta számos nemzetközi fesztiváldíjat kapott, Budapesten, Lisszabonban, Marseille-ben, San Francisco-ban. Berlinben elnyerte a Európai Díjat Az örvény című filmjéért. A kilencvenes évektől Forgács videó installációit a amerikai és európai múzeumok, galériák mutatták be. Például a Dunai Exodus-t Hágában, Berlinben, New Yorkban, Barcelonában, Helsinkiben, Ulmban és Budapesten láthatta a közönség. Kiemelkedő európai kulturális munkájáért 2007-ben a holland Erasmus-díjjal, 1998-ban Balázs Béla-díjjal és 2007-ben az érdemes művész díjjal tüntették ki. 2009 „Col Tempo” című installációját az 54. velencei biennálé Magyar pavilonjában állította ki.